Éppen aktuális a téma, ugyanis lassacskán mindenkit kiebrudalnak a munkahelyéről legalább egy hét erejéig, hogy a jól megérdemelt pihenését tölthesse. Ilyenkor is, csak úgy mint általában a gyerekeknek e legjobb. Ők ugyanis tiszta szívvel és érdeklődéssel várják a nyaralást, míg általában a felnőttek ezt is csak nyűgnek élik meg. De miért is? Miért nem tudunk egy bizonyos életkor felett örülni már semmi jónak, és mindig inkább csak keresni a dolgok rossz oldalát?
Íme pár érv amellett, hogy a felnőttek, különösképpen a gyerekekkel rendelkezők miért is készülnek ki már a nyaralás előtt, és miért nem ér számukra semmit a pihenés. Anya ilyenkor már nagyban készülődik, csomagol, vásárol, gyereket rendez, szállást foglal, egyszóval mindent elintéz, hogy a nyaralás zavartalan legyen. Közben rengeteg probléma akad, de minddel sikerül megbirkózni, és éppen időben minden kis részlet úgy alakul, hogy az a lehető legtökéletesebb nyaralást eredményezze. Mindeközben mi is apa feladata?
Csak annyi, hogy intézze el, hogy a kocsival minden rendben legyen, főleg hosszabb utazások előtt. Az első út a szervizbe vezet, vagy legalább is olyan helyre, ahol vannak olyan kedves szakértő ismerősök, akik se perc alatt kiderítik, hogy van-e valami difi a kocsival. Amikor kiderül, hogy a járgányt már csak a szentlélek tartja össze, akkor apa következő útja az autós boltba vezet. Amíg anya szinte mindent elintéz, addig apa egy mennyei napot tölt a számára legkedvesebb helyen, az autós boltban. Mélyeket szippant az új műanyag alkatrészek illatából, végig nézi az összes speciális terméket, amire egyáltalán nincs szüksége a nyaraláshoz, majd az utolsó fél órában összeszedi azokat, amikért valóban jött, és még véletlenül sem sietve távozik. az autósboltból a következő út nem haza, hanem vissza a segítő ismerősökhöz vezet, ahol akár egy komplett olajcserét is lebonyolítanak néhány korty sör társaságában. Közben, ha még nyitvatartási időben kapcsolnak, és akad olyan személy a társaságban, aki még nem ivott, akkor visszakanyarodik apa, immár többedmagával az autós boltba, és beszerzik azokat az eszközöket is, amelyeket ugyan a délelőtt folyamán már egyszer végig taperolt, de a totális eufóriának köszönhetően, amelyet az üzlet, mint egy csendes kis lakatlan sziget nyújtott neki, teljesen megfeledkezett arról, hogy azok is szükségesek lehetnek.
Ha mindenki, aki az újabb felderítő expedícióhoz csatlakozott, már kinézelődte magát az üzletben, akkor visszakanyarodnak a műhelybe, és tovább folytatják a fáradtságos munkát. Amint kész van az összes javítás, módosítás, apa hazaveszi az irányt és az egész napos munkára panaszkodva lepihen, mondván, hogy megcselekedte, amit megkövetelt a haza. Anya persze nem szól semmit, örül, hogy legalább a kocsival nem neki kellett foglalkozni.
És amikor sietve, de minden előkészület megtörténik, hamarosan kezdetét veheti a nyaralás, ahol a szülők valójában nem is kikapcsolódnak, hanem csak egy idegen helyszínen vigyáznak továbbra is a gyerekeikre. Anya és apa ezután megbeszélik, hogy amint az utolsó gyerek is kirepült a fészekből, addig, amíg az első unoka meg nem érkezik, többet gyerek közelébe sem mennek, hanem igyekeznek megoldani, hogy a lehető legtöbb pihenést pótolják a sok éves kimaradást követően.